2. rész -

Ne haragudjatok, de valakit elfelejtettem bemutatni.Ő Sasha Black, Cindy legjobb barátnője:

2. rész - 

Az ágyamban hevertem a kis "akcióm" után, amikor arra gondoltam, jó lenne felhívni Sasha-t, hogy át-e tudna jönni.Tárcsáztam és hívtam.Két csörgés után felvette.

 - Hali! - szólt bele vidáman.

 - Szió! - nevettem.

 - Cin!Mizujs? - kérdezte teli szájjal.

 - Semmi sok.Jó étvágyat!

 - Köszi.Hát velem se nagyon...

 - Átjössz?

 - Persze, egy perc és ott vagyok! - mondta felvillanyozódva és lerakta.Visszahívtam.

 - Mi az? - kérdezte és hallottam, hogy liheg.Nyílván már futott hozzánk. 

 - Állj meg! - nevettem a telefonba. - Menj vissza és húzz valami csini ruhát, lehetőleg lilát, oké?Szeretlek, siess! - nyomtam ki.Hát igen, nálunk se szia semmi...Ez már így megy.Mondjuk már pelenkás korunk óta barátok vagyunk, szóval nem csoda.Már csengettek is.Hát igen,ha a legjobb barátnőd 2 házra lakik tőled az nem is olyan rossz dolog.Leszökdelltem a lépcsőn és ajtót nyitottam.Már ugrottam volna barátnőm nyakába, amikor...Valaki mást láttam meg.Justin állt előttem felrepedt ajkakkal és egy óriási lila folttal az arca jobb oldalán.
 - Justin!Mit csináltál magaddal? - öleltem rögtön meg, ahogy megláttam szánalomra méltó arcát.Feljajdult. - Ne haragudj... - váltam gyorsan el tőle.
 - Cindy!Ugye nincs itthon senki? - nézett körbe.Zavartan válaszoltam:
 - Ööö..Tudtommal nincs, de mindjárt megjön Sasha.
 - Az nem baj. - bejött és leült a kanapéra én pedig futottam az elsősegélydobozért.
 - Na meséld csak el mi történt! - kértem miközben felitattam az ajkairól a vért.Remegtem, hogy ilyen közel lehetek hozzá, de ő ezen most csak mosolygott.
 - Hát...Jöttem haza és arra jött valami nagydarab pasi és nem akarok  hazudni...De valami olyasmit mondott, hogy ezt Cindy miatt kapod!És azzal bevert egyet.Gondoltam nem keveredek verekedésbe, de ő csak ütött.. - fejezte be mondandóját.Hogy valaki azt mondta, hogy ezt miattam kapja?Joe!
 - A pasi..Nagydarab, fekete hajú, zöld szemű, kigyúrt, és először egy horgost adott az álladba, igaz? - néztem rá gyanakodva.Gondolkodó arcot vágott én pedig beborogattam az állán az ütést.Hirtelen falfehér lett.
 - Igen.A neve azt hiszem...Joe...De, honnan ismered? - nézett rám összeszűkített szemekkel.
 - Az most nem érdekes... - próbáltam hazudni.
 - De az.Cindy mit nem mondasz el?
 - Hát...Joe a barátom volt két évig, de aztán szakítottam vele, mert túl...erőszakos volt és hogy is mondjam...azt akarta, de én még nem álltam készen rá. - mondtam szégyenkezve.
 - Aha.. - ez volt az utolsó amit mondott aztán csak csendben ültünk ott.Ez nem olyan cikis csend volt, hanem kellemes. - Cindy..Kérdezhetek valamit? - nézett rám zavartan, mire tétovázva, de bólintottam. - Te még nem..? - nem engedtem,  hogy befejezze.Betapasztottam a száját...a kezemmel.
 - Nem. - szögeztem le és elvettem a kezem.Látta rajtam, hogy nem akarok róla beszélni ezért inkább hagyta a témát.
 - Akkor beszélgessünk másról...Neked hol és mikor volt az első csókod? - kérdezte, mire lefagytam.Szánalmasan nézhettem ki.17 éves vagyok.Volt egy barátom, aki soha nem csókolt meg.Még nem volt első csókom.Csak nagyot  sóhajtottam, mire elkerekedett szemekkel nézett rám. - Még nem csókolóztál?
 - Hát...Nem. - mondtam ki végül.Közelebb hajolt. - Mit csinálsz? - kérdeztem összezavarodva.
 - Nem hagyom, hogy valami hülye adja neked az első csókod...


Ne haragudjatok, hogy rövid lett a rész, de legalább nem unalmas :) Komikat szeretnék kérni.Hogy tetszik-e vagy egyáltalán folytassam-e..

Szereplők + 1. rész - Ennyi vagy kislány!

Cindy Braun

18 éves



Justin Bieber

19 éves



Scooter Braun

32 éves



Pattie Mallette

38 éves




---------------------------------------------------

1. rész - Ennyi vagy kislány!

A konyhában ültem és hallgattam a tücskök ciripelését.Kinéztem az ablakon és csak néztem ahogy lassan feljön a nap.Egész éjjel nem aludtam semmit, mert Justin nem hagyott...

Épp feküdtem az ágyamban, amikor valami (vagy inkább valaki) dörömbölt a két szobát elválasztó rövid falon.A fejemre húztam a párnámat, de még így is hallottam.Ránéztem az órára és megdöbbenve tapasztaltam, hogy fél óra múlva éjfél.Csak ásítottam egy hatalmasat és felkaptam a telefonomat.Írtam egy SMS-t Justinnak.

Címzett: JB  (így van beírva a telefonomba)

Hagyd abba, különben átmegyek, és nem lesz szép vége. 

Ahogy elküldtem abbahagyta a zajongást, gondolom, hogy megnézze ki írogat neki hajnalok- hajnalán.Aztán válaszolt:

Feladó: JB

Igen is, kapitány! :D 

Azzal még valamit hozzávágott a falhoz.

 - Bazd meg! - ordítottam el magam.Kikászálódtam az ágyból és egy nagy rántással kinyitottam az ajtót, majd becsaptam magam után.Minden kopogás nélkül berontottam a szobájába.A hátán feküdt és a feje fölött a kezével ütötte a falat. - Ez most mire jó neked?! - ordítottam rá.Nem tehettem róla, 9 óta próbáltam aludni, de ő mindig megakadályozta.

 - Arra hogy idegesítselek - válaszolt vigyorogva, mire felkaptam egy kispárnát és hozzávágtam teljes erőmből. - Hé, ez majdnem fájt! - röhögött a képembe.Csak kiviharoztam a szobájából.Fogtam a párnámat és a takarómat és lehurcoltam a nappaliba.Beágyaztam magamnak a kanapéra és megpróbáltam úgy feküdni, hogy ne essek le róla.Amikor ez (másfél óra múlva) megvolt, végre elkezdtem volna aludni, de Justin állandóan dörömbölt, és még ott is hallani lehetett.
Akkor már fontolgattam, hogy kint alszok, de aztán rájöttem, hogy én ma éjjel nem fogok aludni, ezért kimentem a konyhába és leültem egy székre.

Hát ezért vagyok most itt.Laposakat pislogtam és ránéztem még egyszer az órára.Majdnem kiesett a szemem, amikor megláttam, hogy öt óra van.Remek!Apa mindjárt felkel.Abban a pillanatban valaki lemászott - szó szerint - a lépcsőn.Justin esett be a konyha ajtaján vigyorogva.
 - Jó reggelt! - nevetett, amikor meglátta a kómás fejemet.Ő se nézett ki másképp, gondolom elfoglalta magát a dörömböléssel. - Hogy aludtál? - röhögött pimaszul a képembe.Miután nem szóltam semmit újra megszólalt. - Én remekül, köszönöm.
 - Látszik rajtad. - csak ennyit morogtam és kivettem a hűtőből a tejet.Amikor megfordultam ott állt előttem 2 centire.Hirtelen levegőt is elfelejtettem venni.
 - Ne haragudj. - suttogta a számba én pedig remegve becsuktam a szemem és arra gondoltam, hogy most meg fog csókolni.Aztán már csak arra figyeltem fel, hogy vigyorogva áll az asztalnál a tejjel a kezében.Töltött a bögréjébe és csak nevetett, én meg ott álltam, a dühtől szinte remegtem és közben égett is a fejem. - Ennyi vagy, kislány! - vigyorgott a képembe, mire még jobban ideges lettem. - Gondolkodás nélkül hagytad volna, hogy lekapjalak!Hiába, mindig is tudtam, hogy ellenállhatatlan vagyok, de hogy ennyire rám mozdulsz azt nem hittem volna. - vigyorgott még mindig. - Egyébként aranyos vagy amikor mérges vagy. - de azt a hülye vigyort még mindig nem törölte le az arcáról.
 - Én mozdultam rád?!Te smároltál le majdnem, csak úgy döntöttél, hogy most csak tej kell tőlem. - ordítottam rá, amikor apa belépett.Gondolom mindent hallott.
 - Jó reggelt!Úgy veszekedtek mint a házasok, mondjuk egy év múlva meglátjuk, hogy azok- e lesztek. - kacsintott ránk, majd megindult Justin felé és megemelte az ökölbe szorított kezét.Justin összeszorította a szemét, apa pedig kivette a kezéből a tejet.Megkönnyebülten sóhajtott, mi apával pedig próbáltuk visszatartani a nevetésünket, de nem ment, ezért egyszerre törtünk ki.Lepacsiztunk és csak röhögtünk Justinon, akinek jó, hogy nem jött ki a füléből füst. - Ej-ej, Justin!Nem hittem volna, hogy ennyire félsz tőlem!  - rakta hozzá apa.
 - Ezt jól megkaptad! - mutattam rá, majd én is töltöttem magamnak tejet.Miután megittam felszaladtam a szobámba.Bár apától megkapta azt ami ezek után jár neki, de én magam szerettem volna neki visszaadni ezért felhúztam a kedvenc bikinimet és rá egy fehér, hosszú pólót ami takart a combom feléig.Fogtam egy könyvet és a telefonomat.

   

Leszökdelltem a lépcsőn, ki a kertbe.Justin persze ott volt a medencénél, még ruhában.Odamentem a hozzá legközelebb álló napozóágyhoz és levettem a pólómat.Lefeküdtem a napozóágyra és magam elé emeltem a könyvet.Justin felém fordult és pont eltakarta a napot.
 - Takarod a napot. - nem mozdult. - Még mindig. - mondtam unott, monoton hangon.Elment a másik oldalra.
 - Ez lenne a visszavágás?Azt hiszem, erre még rá kell dolgoznod. - vigyorgott.Felálltam és leraktam a könyvet.
 - Azt hiszed nem merem megtenni ezt? - simítottam a kezem a mellkasára, majd felvezettem a nyakáig.Nem vett levegőt, csak ott állt. - Vagy ezt? - másik kezemet az arcára simítottam. - Esetleg ezt? - hajoltam közelebb hozzá.Szánk már összeért volna, amikor egy mozdulattal belelöktem a medencébe.Levegőért kapkodva jött fel a víz felszínére én meg már a hasamat fogtam a nevetéstől. - Hiába, mindig is tudtam, hogy ellenállhatatlan vagyok, de hogy ennyire rám mozdulsz, azt nem hittem volna. - idéztem a szavait vigyorogva.Lassan kimászott volna a medencéből, amikor eszembe jutott még valami. - Bombaa! - ordítottam el magam és beleugrottam a vízbe.Ráfröcsköltem egy csomót, szóval az új felsőjéből csavarni lehetett a vizet.Mellesleg az új, fekete Suprájába is ment rendesen, szóval elégedettnek éreztem magam...